BA-szakzárás
Utoljára módosítva: 2010.09.23. 14:07:56


AKTUÁLIS HATÁRIDŐK:
A záródolgozati cím bejelentésének utolsó napja: 2010. október 15.
A záródolgozatok leadásának utolsó napja: 2010. november 24.
A zárószigorlatra jelentkezés utolsó napja:
2010. szeptember 30.


A szakdolgozattal és a zárószigorlattal kapcsolatos követelmények Magyar alapszakon (BA)


I. Szakdolgozat


A) Formai követelmények

A dolgozatot 2 példányban, egy bekötött és egy fűzött példányban, géppel írva kell elkészíteni.

A külső borítón fel kell tüntetni a „szakdolgozat” szót, a hallgató nevét, szakját és a szakdolgozat készítésének évét.

A belső borítón fel kell tüntetni a „szakdolgozat” szót, a szakdolgozat címét és a készítés évét, a bal alsó sarokban a témavezető nevét és címét (tanársegéd / adjunktus / docens / egyetemi tanár stb.), a jobb alsó sarokban a hallgató nevét, szakját és a szakdolgozat készítésének évét.

A szakdolgozathoz csatolni kell egy nyilatkozatot arról, hogy a munka a hallgató saját szellemi terméke (a nyilatkozat csatolt fájlban a lap alján található).

Terjedelem: kb. 30 számozott oldalnyi szöveg a címlap, a tartalomjegyzék, a mellékletek és a bibliográfia nélkül (szóközök nélkül kb. 60.000 karakter).

Betűméret: Times New Roman (12-es), sorköz: másfeles, margó: a bal margó 3,5 cm , a többi margó 2,5 cm. A szakdolgozat nyelve: magyar.

A hallgató köteles leadni a szakdolgozat elektronikus változatát is CD-n, a dolgozathoz csatolva.

A hivatkozások, a bibliográfia, a jegyzetek formai szabályait az intézetek saját honlapjukon közzéteszik. (A magyar nyelvészetből írt szakdolgozatokhoz ajánlott tájékoztató a Dokumentumok/Dolgozatíráshoz menüpont alatt található.)

B) Tartalmi követelmények

A hallgató elsősorban az intézeti tanszékek honlapjain közzétett témalistából választ szakdolgozati témát, de választhat egyéb témakört is az illetékes tanszékvezető hozzájárulásával. A záródolgozat a hároméves képzés során írt szemináriumi dolgozat vagy annak továbbfejlesztett változata is lehet, ha megfelel a szakdolgozat számára előírt tartalmi és formai követelményeknek.

A hallgató köteles témavezetőt választani. Témavezető csak tudományos minősítésű intézeti oktató lehet. Az intézeti oktatót témavezetőnek az illetékes tanszék vezetője hagyja jóvá. Csak kivételes esetben (ha az adott témának nincs gazdája az intézetben), az intézetigazgató hozzájárulásával lehet nem intézeti oktató témavezető. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy bár a bolognai alapképzés nem írja elő szakdolgozati szeminárium teljesítését, jó néhány oktatónk meghirdet ilyet ún. közismereti (BBV-) kódon, ami mindenki számára felvehető. Éljenek a lehetőséggel, hiszen ezek az alkalmak jelentős segítséget nyújthatnak a záródolgozat elkészítéséhez és sikeres megvédéshez, illetve az esetleges MA-felvételihez is.

A hallgató csak témavezető hozzájárulásával, írásbeli nyilatkozatával adhatja le a szakdolgozatát (a nyilatkozat csatolt fájlban a lap alján található, belső borítóként bekötendő a dolgozat elejébe).

Értékelés: ötfokú skálán (1-5)


II. A BA-szakzárás követelményei


A záró szigorlat két részből áll: a dolgozat védéséből és egy szigorlatszerű záróvizsgából megadott tételsorral. A tételsor 12 irodalmi és 12 nyelvészeti tételből áll.

- A védés tartalma: válasz a bírálatra és válasz a bizottság által feltett kérdésekre.

- A záróvizsgán a hallgató egy tételt húz irodalomból és egyet nyelvészetből.

- Az intézetek legalább hat hónappal a záróvizsga előtt a saját honlapjukon megfogalmazzák a tételeket, és megadják a tételekhez kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmat.


Tételek: Magyar nyelv


1. A kommunikáció folyamata (a kommunikáció fogalma és modelljei; a kommunikációs folyamat tényezői; a kommunikáció típusai)

Ajánlott irodalom:

Buda Béla 2001. A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula Kiadó, Budapest

Fercsik Erzsébet–Raátz Judit 2003. Kommunikáció szóban és írásban. Krónika Nova Kiadó, Budapest

Róka Jolán 2001. Kommunikációtan. Századvég Kiadó, Budapest

2. A meggyőzés retorikai eszközei (a meggyőzés forrásai: a beszélő, a beszéd, a hallgatóság; a beszéd retorikai szerkezete; az érvelés módszerei; az érvek típusai; a nem nyelvi jelek szerepe a meggyőzésben; kapcsolat a hallgatókkal)

Ajánlott irodalom:

Adamik Tamás–A. Jászó Anna–Aczél Petra 2004. Retorika. Osiris Kiadó, Budapest (a témakörnek megfelelő fejezetek)

Antalné Szabó Ágnes 2003. A meggyőzés forrásai. In Róka Jolán szerk.: Szónoklatok nagykönyve iskolaigazgatóknak. Raabe Kiadó, Budapest 1–26.

Raátz Judit 2003. A nem nyelvi jelek szerepe az előadásban. In Róka Jolán szerk.: Szónoklatok nagykönyve iskolaigazgatóknak. Raabe Kiadó, Budapest 1–24.

3. A beszéd szegmentális és szupraszegmentális szintje (a beszédképzés élettani vonatkozásai; a beszédhangok osztályozása és jellemzése; a szupraszegmentumok jellemzése)

Ajánlott irodalom:

Gósy Mária 2004. Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris. Budapest, 2004.

Szöveggyűjtemény a fonetika tanulmányozásához 2003. Szerk.: Gósy Mária és Menyhárt Krisztina, Nikol, Budapest

4. A magyar nyelv finnugor (uráli) rokonsága (a nyelvrokonság tudományos bizonyításának kritériumai, a magyarral rokon nyelvek, a magyar nyelv finnugor eredetű sajátosságai)

Ajánlott irodalom:

http://mnyfi.elte.hu/finnugor/Finnugrisztikai alapismeretek

5. A nyelvhasználat társadalmi beágyazottága (nyelv és nyelvváltozatok; nyelvi szocializáció; egy- és többnyelvűség; a nemek, az életkor, az iskolázottság, a nyelvi mentalitás szerepe a nyelvhasználatban; nyelvi tervezés; nyelvpolitika, nyelvi jogok; alkalmazott szociolingvisztika; a magyar nyelv és nyelvközösség helye és helyzete)

Ajánlott irodalom:

Kiefer Ferenc főszerk. 2006. Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest, 549–573, 958–978.

Kiss Jenő 1995. Társadalom és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 86–102, 195–218.

Kontra Miklós szerk. 2003. Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Osiris Kiadó, Budapest, 29–34, 57–65.

Wardhaugh, Ronald 1995. Szociolingvisztika. Osiris Kiadó, Budapest, 9–24.

6. A nyelv területi változatai és változásuk (a nyelvi norma és a területi változatok; regionális köznyelvek, regionális köznyelviség; a nyelvjárások osztályozása, nyelvjárási régiók, csoportok, nyelvjárásszigetek; a nyelvjárások visszaszorulásának strukturális és funkcionális jellege, okai)

Ajánlott irodalom:

Hegedűs Attila 2005. A változó nyelvjárás. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba, 7–24.

Juhász Dezső 1998. A magyar nyelvjárások tipológiájának néhány kérdése az új dialektológiai tankönyvben. In Hajdú Mihály–Keszler Borbála szerk., Emlékkönyv Abaffy Erzsébet 70. születésnapjára. ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszéke, Budapest, 89–93.

Kiss Jenő szerk. 2001. Magyar dialektológia. Osiris Kiadó, Budapest (a témakörnek megfelelő fejezetek)

7. A nyelvi változás (a nyelvi változás mibenléte, rendszernyelvészeti és társadalmi-kommunikációs beágyazottsága, indítékai, különös tekintettel az egyes nyelvi szintek – hangrendszer, szókészlet, nyelvtani rendszer stb. – sajátos kérdéseire)

Ajánlott irodalom:

Benkő Loránd 1988. A történeti nyelvtudomány alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest 119–182.

Herman József 2001. A történeti nyelvészettől a nyelvi változások elmélete felé: problémavázlatok. In Bakró-Nagy Marianne, Bánréti Zoltán, É. Kiss Katalin szerk.: Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és a nyelvtörténet köréből. Kiefer Ferenc tiszteletére barátai és tanítványai. Osiris Kiadó, Budapest 389–407.

Kiss Jenő 2003. A nyelvi változás. In Kiss Jenő és Pusztai Ferenc szerk.: Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest 23–66.

8. A szófajok mondatbeli szerepe (a szófajok csoportjai, bővítési lehetőségeik és mondatrészszerepük)

Ajánlott irodalom:

Keszler Borbála szerk. 2006. Magyar grammatika Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (a tételnek megfelelő fejezetek)

9. A jelentés fogalmának értelmezései (a formális, strukturális, kognitív szemantika alapelvei, ezek meghatározása és összehasonlítása; a moduláris és a holista nyelvfelfogás; jelentés és megismerés)

Ajánlott irodalom:

Kiefer Ferenc 2000. Jelentéselmélet. Corvina Kiadó, Budapest (A szemantikai elméletek című fejezet)

Tolcsvai Nagy Gábor 2002. Topik és/vagy figura. In Maleczki M. szerk.: A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei V. SZTE Általános Nyelvészeti Tsz., Magyar Nyelvészeti Tsz., Szeged 237–248.

10. A szöveg megközelítései (a szöveg fogalma, kutatása, a szövegösszetartó erő, szövegtípusok, szövegelemzés)

Ajánlott irodalom:

Balázs Géza 2007. Szövegantropológia. Szövegek többirányú megközelítése. BDF, Szombathely–Inter, Budapest

Fehér Erzsébet 2000. A szövegkutatás megalapozása a magyar nyelvészetben. Akadémiai Kiadó, Nyelvtudományi Értekezések 147.

Tolcsvai Nagy Gábor 2001. A magyar nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

11. A nyelvi stílus fő jellemzői (a stílus nyelvtudományi leírásának módozatai: a stílus mint a struktúra része, a stílus mint viszony, a stílus mint cselekvés, a stílus mint a nyelvi megformáltságból eredő értelem)

Ajánlott irodalom:

Anderegg, Johannes 1995. Irodalomtudományi stíluselmélet. Helikon 3: 232–251.

Sandig, Barbara 1995. A német nyelv stilisztikája. Helikon 3: 306–333.

Tolcsvai Nagy Gábor 2004. A nyelvi variancia kognitív leírása és a stílus (Egy kognitív stíluselmélet vázlata) In: Büky L. (szerk.): A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei VI. Szeged: SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék, Magyar Nyelvészeti Tanszék, 143–160.

12. A beszédprodukció és a beszédmegértés folyamatai (a beszédprodukciós mechanizmus; a megakadásjelenségek; a hallás és a beszédészlelés folyamata; a beszédmegértés folyamata)

Ajánlott irodalom:

Gósy Mária 2005. Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó, Budapest

Szöveggyűjtemény a fonetika tanulmányozásához 2003. Szerk.: Gósy Mária és Menyhárt Krisztina, Nikol, Budapest

A magyar irodalom tételjegyzék itt olvasható »»


Az oklevél minősítése


2008/2009-es tanévben végzők esetén: Az oklevél minősítését a záródolgozatra kapott és a záróvizsgán megszerzett érdemjegyek számtani átlaga adja, egész számra kerekítve.

2009/2010-es tanévtől végzők esetén:

– a követelményrendszerből minden magyar alapszakos bevezető tárgy és törzstantárgy eredményének súlyozott átlaga háromszor

– a záródolgozat eredménye egyszer

– a szóbeli alapszakos záróvizsga eredménye egyszer






Szerzői_nyilatkozat_szakdolgozathoz.doc

Témavezetői_nyilatkozat_szakdolgozathoz.doc
© 2017 - Az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének honlapja, ArtCMS v. 2.0β