Életmentő metaforák
Két évtizedes csökkenő tendenciát követően 2019-től ismét emelkedik Magyarországon a halállal végződő öngyilkossági kísérletek száma. Egy 2018-as összehasonlítás szerint hazánk a harmadik ország az EU-ban a százezer főre vetített sikeres öngyilkosságok számát tekintve. A számok mögött emberek vannak, akik kommunikálnak öngyilkossági gondolataikról, segítséget kérnek szakemberektől és a sorstársaiktól.
Hogyan lehet növelni a szuicid prevenció hatékonyságát az öngyilkossági szándékról folytatott egyéni diskurzusok vizsgálatával? És mi a szerepük ebben a metaforáknak? Léteznek “szuicid metaforák”?
Ezekre a kérdésekre keresik a választ a beszélgetés résztvevői, akik egy kutatásban feltérképezték a szuicid gondolatokról szóló fórumbejegyzések metaforikus kifejezéseit. A beszélgetés során azonban tágabb szempontok is előtérbe kerülnek, például hogy mi a metafora jelentősége a mentális problémák őszichológiai kutatásában, hogyan beszélnek a betegek problémáikról az orvossal, és milyen nyelvtechnológiai kihívásai vannak az orvos‒beteg kommunikáció és a mentális zavarokról folytatott diskurzus elemzésének.
A beszélgetés részvevői Kaló Zsuzsa pszichológus, Kuna Ágnes és Simon Gábor nyelvészek, valamint Bajzát Tímea Borbála nyelvész doktorandusz. Mindannyian az ELTE DiAGram MetaID Kutatócsoport keretében vizsgálták a szuicid szándék és a metaforák összefüggéseit, azzal a céllal, hogy az alapos nyelvészeti elemzésből a pszichológai kutatás és a preventív beavatkozás számára is hasznosítható adatokat nyerjenek.
A beszélgetést Varga Zsuzsanna történész, az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének vezetője moderálja.